halmosferenc: december 2021

A gyönyörű napsütés és szélcsöndes 0 C körüli időjárás elcsábító egy kis kirándulásra a közeli hegyre.

Dél körül indultunk madarász barátommal és kutyájával. A kissé párás -ködös részeken gyönyörűen sütött át a nap.

A hajdani bándi murvabánya bejárata fénylő kapunak látszott

A hegy lábánál megült a köd maradványa, ide télen nem süt be a nap.

A háttérben a Várhegy.

A védett terület mellett balra fordultunk a Várhegy/Tüses-völgy irányába.

Előttünk a Vár-hegy . Vár nincs rajta csak egy pici épület alapjának a maradványai. Nem lehet rá fölmenni mert egy vadásztársaság ezt is bekerítette. A Márkó-Szentgál-Nemesvámos közötti hatalmas területet már csak a kiváltságosak látogathatják, a pórnép kizárva.

Alagútként zárulnak a fák az út fölött. Hozzá érve a hó zuhatagként hullik a túrázó nyakába.

Meglepően sok szúnyogot és egy kisebb légyfélét láttam röpködni illetve pihenni a hó felszínén. A kifejlett hószúnyogok már nem táplálkoznak, nem csípnek. A fagyálló fehérjéik teszik lehetővé , hogy télen is gond nélkül aktívak maradjanak . Különös módon ,ezeknek a szúnyogoknak van némi közük az amerikai diétás fagyihoz is ! A hószúnyogokhoz és sok más állathoz hasonlóan a Macrozoarces americanus nevű angolnaszerű mélytengeri hal vérében is fagyásgátló fehérje van. Valami "okostojás" kitalálta, hogy ha ilyen fehérjét adnak a fagyi alapanyagaihoz, akkor az megakadályozza a jégkristályok képződését, ezért 50 százalékkal csökkenteni lehet a jégkrém zsírtartalmát. A fehérjéket nem a halak véréből állítják elő, hanem génmódosított élesztő segítségével készítik. A módszert már 2010 óta alkalmazza az Unilever .

Forrás :https://www.nature.com/articles/nbt0809-682b.pdf

A szájszervei elkorcsosultak, nem tud táplálkozni. Nincs olyan szép hosszú szívókája mint a legtöbb szúnyogfajnak.

Meggyötört hagyásfa a bozótban

Közeledtünkre az egyik bükkfa tetejéről lustán fölszállt egy egerészölyv

A távolban a márkói házak és a templom sütkéreztek a napfényben.

A kilátóhoz nem mentünk föl, mert mire fölértünk a hegyre kezdte a köd beborítani

A védőkerítést kb 20 évvel ezelőtt vagy 500 m-el beljebb hozták a Tüses-völgytől. Tavaly kicserélték az anyagát és nagyon meredek, emiatt helyenként nehezen járható utat vágtak mellette az erdőbe.

Az érintetlen hóban többnyire a kutya hagyta előttünk az első nyomokat, de sok helyen látszott vaddisznó, szarvas, őz és vadnyúl lábnyoma is. (Legalábbis ezeket fölismertem)

A jelzett gyalogösvényen a szerpentinen vettük az irányt vissza a falunk (Bánd) felé

A tiszafák zöldje látszik a bükkfák alatt.

A nagyon szép piros zuzmó telepedett meg egy kidőlt bükkön. Korábban nem láttam még ilyent.

Egy barnás és egy zöld, viszonylag gyakori zuzmó színezi ezt a bükköt

Kb 100 éves tiszafák között vezet az út. Nagyon lassan növő fafaj.

A barátom madarakat keres a fák között. Csak nagyon kevéssel találkoztunk. Ölyv, holló,szarka, cinege,csúszka,feketeharkály látszott vagy hallatta a hangját.