halmosferenc: Szendehely és a Dunakanyar

A hétvégén egy lepkés találkozón vettem részt Szendehelyen.

Ha már ott voltam kissé körülnéztem az ismerősöm transzektjében. A Gyadai- rét felé vezető úton sok volt a lepke. Néhány kép.

Hím hajnalpírlepke

Katalin pusztánál akadt 3 db gyászlepke is, de lefényképezni nem sikerült egyet sem ! A rókalepkékkel már sikerrel jártam.

Vörös rókalepke

Nőstény hajnalpírlepke

Nagy rókalepkék

L.D. munkában.

Nagy tavasziaraszoló

Át autóztam Verőcére, ahol bringára pattantam. A Szob előtti kanyarnál fordultam vissza és kb 27 km-t mentem. A kerékpárút jó minőségű és forgalmas volt, de csak Nagymarosnál kanyarodott a vízpartra, előtte nem túl érdekes.

Visegrád Nagymaros felől

Itt akarták pár évtizede a nagy duzzasztógátat fölépíteni, mára már csak a köves part emlékeztet a régi munkákra, meg egy pár házból álló lakótelep amit a mérnököknek építettek.

Ez egy különleges építmény bejárata. Itt nyílik a túlsó partra átvezető víz alatti alagút bejárata !

Nagy rókalepke a Duna-parton.

Egy régi templom a nagymarosi főtér mellett

1709-ben a pestisjárvány idején Nagymaros teljesen elnéptelenedett, majd 1715 és 1735 között németek települtek be Mainz környékéről, akik újra benépesítették a települést. Nagymaros lakossága 1765-re már 1053 főre emelkedett.1946-1948 között a német lakosság többségét kitelepítették, és a helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar családokat költöztettek be.
A templomban és a kőkereszten látható német nyelvű föliratok és a Mainz utca neve is emlékeztet a régi német lakosokra.

Német föliratú kőkereszt

Ilyent sem láttam még! A főtér és a templom közé építették a vasúti megállót egy megemelt pályára.

Egy sokkal jobb napokat is megért régi épület a nagymarosi főtér és a templom mellett, alul kő, fönt vályogtégla. Fura, hogy ilyen elhanyagolt állapotban található egy ilyen központi helyen. ( Miért csodálkozom, a Budai Várban is láthattam világháborús romokat még pár éve ?! )